Mit ér a diploma az IT-ban?

June 14, 2021

Mennyire fontos a felsőfokú végzettség, ha IT területen szeretnél elhelyezkedni? A kérdés megválaszolása nem egyszerű – talán nem is lehetséges, és időről időre vitákat generál.

Egy generációval ezelőtt számos szakmákhoz a belépő a felsőfokú végzettség volt. Természetesen ma is léteznek ilyen területek, hiszen például orvos, kutató, jogász nem létezhet egyetemi végzettség nélkül. A munkaerőpiac azonban rengeteget változott az elmúlt évtizedekben, és a kevésbé „diplomaérzékeny” szakmák területén elindult egy folyamat, amelyen a koronavírus járvány csak tovább gyorsított, illetve még jobban kiélezte a különbségeket. A vendéglátó-, és szórakoztatóipar válsága miatt rengeteg ugyanis a pályaelhagyó, illetve tovább nőtt a külföldre elvándorlók száma.

Míg egy 2020-as felmérés szerint a magyar cégek 66%-a befagyasztotta a munkaerő felvételt, illetve ötödük elbocsájtotta a munkavállalóinak egy részét, addig az IT és mérnöki területen továbbra is nehéz megfelelő jelöltet találni – a kutatások szerint 20-50 ezer fő hiányzik a magyar munkaerőpiac ezen szegmenséről. Ez jelentős szakemberhiányt jelent, amelyet az egyetemeken végző programozók nem tudnak feltölteni. Csak viszonyításképpen: a BME-n évente 250 programozó végez.

De a munkaerőpiaci vákuum csak egy a sok tényező közül, ami hatással van a felsőoktatási trendekre. Ma már a nyugati országokban sem ritka jelenség, hogy a középiskolában végzett diákok nem tanulnak tovább. Ennek több oka is van, elsősorban például az, hogy a fiatalok szerint az egyetemi oktatás nem azzal a tudással ruházza fel őket, amelyre a piacnak szüksége van. Talán az IT területére a legjellemzőbb, hogy rohamos tempóban fejlődik, amellyel a felsőoktatási intézmények nehezebben tartják a lépést.  

Nem feledkezhetünk meg az anyagi háttérről sem: sok fiatal vagy pályaelhagyó nem engedheti meg magának, hogy hosszú évekig finanszírozza a felsőoktatás mellett a mindennapi megélhetését, miközben a tanulmányai miatt korlátozottabb lehetőségei vannak az elhelyezkedésre.

A munkaerőpiac változásait a nagyobb tech cégek már lekövették, az IBM, a Google és az Amazon sem ragaszkodik a felsőfokú diplomához. A Glassdoor 2017-es felmérése szerint az IBM-hez felvett alkalmazottak 15%-a nem tanult felsőoktatásban. Magyarországon is egyre több cég áll rugalmasan a kérdéshez, és virágzanak a különböző bootcampek, ahol rövidebb képzési idő alatt szerezhetnek tudást a jelentkezők. Arról, hogy ez a tudás mennyire piacképes, megoszlanak a vélemények, de hogy mekkora az igény rá, azt jól mutatja, hogy számos iskola elhelyezkedési garanciát is vállal a náluk végzetteknek.

Akkor most diplomával vagy diploma nélkül egyszerűbb?

Figyelembe kell venni, hogy a bootcampek az elhelyezkedési garanciájáért cserébe sokszor nagyon sok kötöttséget kell magára vállalnia a jelentkezőknek. Egyéni mérlegelést igényel, hogy valakinek megéri-e ezt bevállalnia.

Sajnos (vagy szerencsére), erre a kérdésre sincsen univerzális válasz.
Tény, hogy a fent említett bootcampek rendkívül intenzív és gyors tempót diktálnak, a diákok az egyetemi tananyag csak egy kisebb részletét tanulják, így nem kapnak olyan széleskörű tudást, mint az egyetemen végzett szakemberek.

A diákok hónapok alatt tanulják meg azt, amit az egyetemen évek alatt. Sok cég el is utasítja az itt végzett tanulókat vagy csak egyszerűbb, repetatív munkákra alkalmazzák őket. Természetesen nem lehetetlen kitörni ebből a sztereotípiából, de rengeteg plusz energiabefektetést igényel. Sokszor azonban pont a diploma nélküli szakemberek nyújtják  a jobb teljesítményt: éppen azért, mert több energiát fektetnek a fejlődésükbe, szenvedélyükké válhat egy-egy téma, amelybe beleássák magukat és rengeteg szaktudást halmoznak fel.
Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy az elhelyezkedési garanciáért cserébe sokszor nagyon sok kötöttséget kell magára vállalnia a jelentkezőknek. Egyéni mérlegelést igényel, hogy valakinek megéri-e ezt bevállalnia.

Ezzel szemben az egyetemi, felsőoktatási képzések lassabb tempóban haladnak, átfogóbb tudást, másfajta szemléletet, gondolkodásmódot adnak. Természetesen, mint minden szakon, itt is vannak úgynevezett töltelék tárgyak, amelyek talán feleslegesnek tűnhetnek, de sokszor pont ezek segítenek összefüggésében látni a tanultakat.  Említettük azonban, hogy ez a szaktudás nem feltétlenül naprakész és piacképes – az agilis hozzáállás, önképzés nem váltható ki egy diploma megszerzésével.

A másik fontos tényező az egyetemi kapcsolatok, amelyek fontos szerepet játszhatnak a későbbi karrier alakulásában.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az IT területe sem egységes: vannak könnyebben elsajátítható programozási technológiák, amelyek autodidakta módon, sok kitartással megtanulhatóak – a tapasztalatszerzést és fejlődést azonban ebben az esetben sem lehet megspórolni. Szerencsére erre is számtalan lehetőség adódik: lehet GitHub projektekbe, open source fejlesztésekbe bekapcsolódni.


De mi a helyzet a fizetéssel?

Ma már nincs olyan óriási különbség a diplomás és a nem diplomás szakemberek bérezése között az IT területén. A folyamat már a pandémia előtt is elindult, de az elmúlt években ez a konszolidáció felerősödött. Általánosságban elmondható, hogy mivel az IT szektort kevésbé fektette vállra a pandémia, így a bérek növekedtek ebben a szektorban - ez érvényes a diploma nélküli szakemberekre is. Az ő kezdőbérük elérheti a 400-450 ezres összeget is, amelyben jelentős növekedési potenciál is van.

Összegezve tehát lehet diploma nélkül is boldogulni az IT területén, de a megszerzett felsőfokú végzettség sem garancia a szakmai sikerre. Az egyéni hozzáállás nagyon fontos, a megszerzett képesítések sem érnek semmit a tanulni és fejlődni akarás nélkül. Ha ez hiányzik, a legrangosabb egyetemen végzett programozó is „legfeljebb kékgalléros asszisztens lehet” – ahogy Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának (BME VIK) a dékánja a diploma nélküli programozókat jellemezte.

Hatházi Szilvia
HR Consultant/Social Media Manager